Nagyünnepek
A zsidó vallásban a nagyünnepek kiemelt fontosságúak, és az év legszentebb időszakai közé tartoznak. Ezek a következők:
-
Rós Hásáná (Újév) – Az év első napja a zsidó naptárban, amely a világ teremtésének ünnepe és az ítélet napja is. Ekkor kezdődik a tíznapos bűnbánati időszak, amely Jóm Kippúrig tart.
-
Jóm Kippúr (Engesztelés napja) – A legszentebb zsidó ünnep, amelyen a hívek bűnbánatot tartanak és megbocsátást kérnek Istentől. Ezen a napon böjtölnek, és egész napos imádkozással töltik az időt.
-
Szukkot (Sátrak ünnepe) – Az őszi betakarítás ünnepe, amely a zsidó nép sivatagi vándorlására is emlékeztet. A hívők sátrakban (szukkában) étkeznek, és szertartásos növénycsokrokat, úgynevezett „lulávot” használnak az imádságok során.
-
Smini Áceret és Szimchát Tóra – Szukkot utolsó napjai, amikor az imádságok különlegesek, és a Tóra évenkénti olvasási ciklusának befejezését és újrakezdését ünneplik.
Ezek az ünnepek kiemelkednek a zsidó vallási évben, és különleges szertartások, imák, valamint hagyományos ételek és rituálék kísérik őket.