• Kezdőlap
  • Vallási vezetők
    • Rabbi Dr. Schöner Alfréd
      • Zsidó egyetemet szerveztek Budapesten
      • Schöner Alfréd irásai
      • Aranydiploma
    • Rabbi Darvas István
      • T12 Tanház
      • A gondolkodó, kísérletező rabbi
    • Biczó Tamás főkántor
  • Zsinagóga Információ
    • T12 Tanház előadások
    • Bét Smuél Tanház
      • Atyák Tanításai
      • Reggeli ima
        • Reggeli ima kezdőknek 1.
        • Reggeli ima kezdőknek 2.
        • Reggeli ima kezdőknek 3.
    • Hetiszakaszok
      • DÁF Párását Savuá
      • Sefaria
      • YOUTUBE tanítások
    • Jeremiás, Síralmak (Tisá be'Áv)
        • Izrael és a vallás feltalálása (Jávor J.)
        • EZ IS AZ IS ISTEN (Szerb G.)
        • Reinkarnáció (Penz A.)
        • Teremtéstörténet (Róth L.)
        • Nem tudjuk, mit tegyünk (Erős M.)
        • Hírmondó savuoti küönszáma
      • Hírmondó 11.évf 20.sz
        • Klein Ervin emlékére
      • Hírmondó 12.évf 20.sz
        • Benedek István Gábor, BIG
      • Hírmondó 13.évf 21.sz
      • Hírmondó 13.évf 22.sz
      • Hírmondó 14.évf 25.sz (Savuot)
      • Hírlevél 6.évf.58sz.
    • Múlt és Jelen, Siófokon
  • Héber Imre Klub
  • HANGTÁR
  • Alapítvány 1%
  • Nagyünnepek
    • Elul hónap
      • Sófár fújása
      • Szlichot imák
    • RAJS HÁSONO
    • Ünnepi szokások
    • Őszi ünnepek
  • Emlékoldal
    • Davidovics László rabbihelyettes zl.
Izrael Gyermekei Zsinagóga

 

 

BZSH. Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

 

 

Köszöntjük honlapunkon  

 

 

SMOT HETISZAKASZ

    • Smot (Z. Paskesz)

    • Smot (Szántó-Várnagy B.)

    • Smot שְׁמוֹת (Darvas I.)

    • Smot (Balázs G., J. J. Gross, Kántor Anita., Cernov M.)

  •  

MÓZES II. KÖNYVE: SMOT

 

Izsák megkötözése

Az első magyarországi zsidó oratórium

 

 

  1. Ön itt van:  
  2. Főlap
  3. Tanulás
  4. Hetiszakaszok
  5. YOUTUBE tanítások
  6. Uncategorised

Szlichot

A "Szlichot" (סליחות, magyarul "bocsánatkérések") az imák és vallásos költemények (pijjutim) gyűjteménye, amelyeket a zsidó közösség a Tisri hónapban, a zsidó újév (Rós Hásáná) és az Engesztelés Napja (Jom Kipur) előtt mond el, valamint néhány különleges nap alkalmával az év során. A szlichot imák célja a bűnbánat kifejezése, Isten bocsánatának keresése, és a szív felkészítése a nagyünnepekre.

A Szlichot ima főbb tartalmai:

  1. Viduj (Bűnvallomás): A bűnök felsorolása és beismerése. Ez a része az imáknak a személyes és közösségi bűnöket is magában foglalja, egyfajta kollektív gyónás, amelyben a közösség Istenhez fordul bocsánatért.

  2. 13 isteni tulajdonság (Selosh Eszreh Middot): Ezek a tulajdonságok Mózes könyveiből származnak, és az imák központi elemei. Az ismétlődő mondat, amely Isten irgalmasságát és kegyelmét hangsúlyozza, az "Adonáj, Adonáj, El rachum vechanun..." (Isten, Isten, könyörületes és kegyelmes...).

  3. Pijjutim (Költői imák): Vallásos költemények és himnuszok, amelyek kifejezik a bűnbánat érzését, Isten nagyságát és irgalmasságát, valamint a megváltás reményét. Ezek gyakran történelmi eseményekre vagy a zsidó nép szenvedéseire utalnak.

  4. Bibliai idézetek: A szlichot imák tartalmaznak bibliai idézeteket, különösen a Zsoltárok könyvéből, amelyek megerősítik a bűnbánat témáját és Isten bocsánatkérő irgalmasságát.

  5. Kérés a megváltásért és a bűnbocsánatért: Az imák középpontjában a remény áll, hogy Isten megbocsátja a nép bűneit, és megváltást hoz a közösség számára.

A szlichot imákat általában hajnali időben mondják el, hogy a bűnbánat érzését kifejezzék és mélyen átéljék a megtérés folyamatát. A szlichot időszaka különösen fontos a zsidó vallási életben, mivel előkészíti a híveket az újévi és Jom Kipur-i ünnepek mélyebb spirituális megtapasztalására.

SZELICHOT ELUL HÓNAPRA ÉS A MEGTÉRÉS TÍZ NAPJÁRA
(RÖVIDÍTET VERZIÓ), MAGYAR FONETIKUS ÁTÍRÁSSAL 

Kiadó: Zsolt Balla

Bodrogkeresztúr Zsidó Múltja

Bodrogkeresztúr egy kis magyar település, amely gazdag zsidó múlttal rendelkezik. A zsidó közösség jelenléte a 18. század végére nyúlik vissza, és jelentős szerepet játszott a helyi gazdasági és kulturális életben.

Zsidó Közösség Megtelepedése

Az első zsidó családok a 18. század végén telepedtek le Bodrogkeresztúrban. A közösség gyorsan növekedett, és a 19. század közepére jelentős létszámú zsidó közösség élt a településen. A zsidók főként kereskedelemmel, kézművességgel és borkészítéssel foglalkoztak.

Vallási Élet és Intézmények

A bodrogkeresztúri zsidó közösség vallási életének központja a helyi zsinagóga volt, amely a 19. század elején épült. A zsinagóga nemcsak vallási, hanem közösségi központ is volt, ahol a zsidó lakosok találkozhattak és közösségi eseményeket tarthattak. A közösségnek saját rabbiája és vallási iskolája (cheder) is volt.

Reb Sajele (Yeshaya Steiner) Élete

Reb Sajele, azaz Yeshaya Steiner (1852–1925), a bodrogkeresztúri csodarabbi, a település leghíresebb zsidó személyisége volt.

Korai Évek

Yeshaya Steiner 1852-ben született a kelet-galíciai Felsővizsán. Fiatal korában mélyen elkötelezte magát a zsidó vallási tanulmányok mellett, és számos híres rabbi tanítványa volt.

Bodrogkeresztúrban

Reb Sajele 1883-ban költözött Bodrogkeresztúrba, ahol rabbi lett és megalapította saját haszid udvarát. Gyorsan híressé vált csodatevő képességeiről és mély vallási bölcsességéről. Sokan keresték fel őt tanácsért, áldásért és gyógyulásért.

Csodatevő Képességei

Reb Sajele híres volt csodatevő képességeiről. Számos történet maradt fenn, amelyek szerint képes volt meggyógyítani betegeket, előre megjósolni eseményeket, és spirituális útmutatást adni a hozzá fordulóknak. A csodatevő rabbi híre messze földre eljutott, és követők, zarándokok százai látogattak el hozzá.

Halála és Öröksége

Reb Sajele 1925-ben hunyt el, és sírja Bodrogkeresztúrban található. Sírhelye azóta is zarándokhely a haszid zsidók számára, akik évente ellátogatnak ide, hogy tiszteletüket tegyék és imádkozzanak. Emléke és tanításai tovább élnek, és a bodrogkeresztúri haszid közösség az ő örökségét ápolja.

Emlékezés és Hagyaték

Bodrogkeresztúr zsidó közösségének múltja és Reb Sajele élete fontos része a település történelmének. A holokauszt tragédiája után a zsidó közösség nagy része elpusztult, de az emlékezés és a megemlékezés fontos része maradt a helyi és a tágabb zsidó közösségek életének. Több emlékmű és emléktábla található Bodrogkeresztúrban, amelyek a holokauszt áldozataira és Reb Sajele örökségére emlékeztetnek.

Reb Sajele sírhelye és a hozzá kötődő történetek ma is fontos zarándokhelyek, különösen a haszid zsidók számára. Az éves megemlékezések és látogatások segítenek megőrizni a zsidó közösség örökségét és történelmét Bodrogkeresztúrban.

AI

Tokaj, a híres borvidékéről ismert magyar város, gazdag zsidó múlttal rendelkezik. A város zsidó közössége jelentős szerepet játszott Tokaj gazdasági és kulturális életében, különösen a 18. és 19. század folyamán.

Zsidó Közösség Megtelepedése

A zsidó közösség jelenléte Tokajban a 18. század elejére nyúlik vissza. Az első zsidó családok a 18. század közepén telepedtek le a városban, ahol a borkereskedelem és más gazdasági tevékenységek révén gyorsan növekvő közösséget hoztak létre.

Gazdasági Szerep

A tokaji zsidók különösen a borkereskedelemben játszottak fontos szerepet. A tokaji borok híresek voltak Európa-szerte, és a zsidó kereskedők közreműködésével a tokaji borok eljutottak a kontinens számos országába. A zsidók nemcsak kereskedőként, hanem borkészítőként és pincetulajdonosként is tevékenykedtek.

Zsinagógák és Vallási Élet

Tokajban több zsinagóga is épült az idők során. Az első zsinagóga a 18. század végén épült, majd a közösség növekedésével újabb és nagyobb zsinagógák is épültek. A legjelentősebb zsinagóga a 19. század közepén épült, amely a neológ zsidó közösséget szolgálta. Az ortodox zsidók számára külön imaházak álltak rendelkezésre.

Oktatás és Kultura

A zsidó közösség nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. Az első zsidó iskola a 19. század elején nyílt meg, ahol a gyerekek világi és vallási tárgyakat is tanulhattak. A zsidó kulturális élet virágzott Tokajban, a közösség tagjai aktívan részt vettek a város kulturális és társadalmi életében.

Holokauszt

A második világháború idején Tokaj zsidó közössége is súlyos veszteségeket szenvedett. 1944-ben a magyar hatóságok, a nácikkal együttműködve, gettósították a helyi zsidókat, majd deportálták őket Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A holokauszt tragédiája után a közösség nagy része elpusztult, és csak kevesen tértek vissza.

Emlékezés és Hagyaték

A holokauszt után Tokaj zsidó közössége jelentősen megfogyatkozott, de az emlékezés és a megemlékezés fontos része maradt a város életének. Több emlékmű és emléktábla található Tokajban, amelyek a holokauszt áldozataira és a zsidó közösség hozzájárulására emlékeztetnek. Az egykori zsinagógák közül néhányat felújítottak, és kulturális vagy közösségi célokra használják.

Jelentős Személyiségek

Tokaj zsidó közössége több jelentős személyiséget adott a magyar kultúra, tudomány és művészet világának. Ezek az emberek nagyban hozzájárultak a város és a régió gazdasági és kulturális életéhez.

Jelenlegi Állapot

Ma Tokajban a zsidó közösség kicsi, de továbbra is ápolják hagyományaikat és emlékeiket. Az éves megemlékezések és kulturális rendezvények segítenek megőrizni a zsidó közösség örökségét és történelmét. Az egykori zsinagógák és más zsidó épületek emlékeztetnek a közösség gazdag múltjára és jelentőségére a város történetében.

Tokaj zsidó múltja gazdag és sokrétű, és fontos része a város történelmének. Az emlékezés és a kulturális örökség megőrzése révén Tokaj továbbra is tiszteletben tartja és ápolja ezt a jelentős hagyatékot.

Nagykálló, egy kisváros Magyarországon, jelentős zsidó múlttal rendelkezik, amely a helyi történelem és kultúra fontos részét képezi. Az itt élő zsidó közösség jelentős hatással volt a város fejlődésére, és hagyatékuk ma is érzékelhető.

Zsidó Közösség Megtelepedése

A zsidó közösség Nagykállóban a 18. század elejére nyúlik vissza. Az első zsidó családok a 18. század közepén telepedtek le a városban, ahol gyorsan növekvő közösséget hoztak létre. A zsidók jelentős szerepet játszottak a helyi gazdasági életben, különösen a kereskedelem és a kézművesség terén.

Zsinagógák és Vallási Élet

Nagykállóban több zsinagóga is épült az idők során. Az első zsinagóga a 18. század végén épült, majd a közösség növekedésével újabb és nagyobb zsinagógák is épültek. A legnagyobb és legjelentősebb zsinagóga az 19. század közepén épült, amely a helyi neológ zsidó közösséget szolgálta. Az ortodox zsidók számára külön zsinagóga és imaházak is álltak rendelkezésre.

Oktatás és Kultura

A zsidó közösség nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. Az első zsidó iskola a 19. század elején nyílt meg, ahol a gyerekek vallási és világi tárgyakat is tanulhattak. A zsidó kulturális élet virágzott Nagykállóban, és a közösség tagjai aktívan részt vettek a város kulturális és társadalmi életében.

Holokauszt

A második világháború idején Nagykálló zsidó közössége is súlyos veszteségeket szenvedett. 1944-ben a magyar hatóságok, a nácikkal együttműködve, gettósították a helyi zsidókat, majd deportálták őket Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A holokauszt tragédiája után a közösség nagy része elpusztult, és csak kevesen tértek vissza.

Emlékezés és Hagyaték

A holokauszt után Nagykálló zsidó közössége jelentősen megfogyatkozott, de az emlékezés és a megemlékezés fontos része maradt a város életének. Több emlékmű és emléktábla található Nagykállóban, amelyek a holokauszt áldozataira és a zsidó közösség hozzájárulására emlékeztetnek. Az egykori zsinagógák közül néhányat felújítottak, és kulturális vagy közösségi célokra használják.

Jelentős Személyiségek

Nagykálló zsidó közössége több jelentős személyiséget adott a magyar kultúra, tudomány és művészet világának. Például a híres rabbi, Teitelbaum Mose, aki a szatmári haszid dinasztia alapítója volt, Nagykállóban tevékenykedett.

Jelenlegi Állapot

Ma Nagykállóban a zsidó közösség kicsi, de továbbra is aktív. A közösség tagjai rendszeresen találkoznak vallási és kulturális eseményeken, és ápolják hagyományaikat. Az éves megemlékezések és kulturális rendezvények segítenek megőrizni a zsidó közösség örökségét és történelmét.

Nagykálló zsidó múltja gazdag és sokrétű, és fontos része a város történelmének. Az emlékezés és a kulturális örökség megőrzése révén a város továbbra is tiszteletben tartja és ápolja ezt a jelentős hagyatékot.

Nagykállói Eizik Taub (1751–1821)

Híres rabbi és csodarabbi volt, aki jelentős szerepet játszott a magyarországi haszidizmus kialakulásában és terjedésében. Az ő nevéhez fűződik a kállói haszid dinasztia megalapítása. Eizik Taub különösen ismert volt csodatevő képességeiről és mély spirituális bölcsességéről.

Élete és Munkássága

Korai Évek

Eizik Taub 1751-ben született Magyarországon. Fiatal korában a zsidó hagyományok és a Tóra tanulmányozásának szentelte magát. Később kapcsolatba került a haszid mozgalommal, amely akkoriban terjedt Kelet-Európában.

Nagykállóban

Eizik Taub Nagykállóban telepedett le, ahol rabbi lett és megalapította a kállói haszid közösséget. Tanításai és csodatevő képességei révén gyorsan híressé vált, és sokan keresték fel tanácsért, áldásért és gyógyulásért. Nagykálló rabbiaként nagy hatással volt a helyi zsidó közösségre, és számos követőt vonzott.

Csodák és Történetek

Eizik Taubot számos csoda fűződik, amelyek közül több legendás történet maradt fenn. Például azt mondják, hogy képes volt meggyógyítani betegeket, és előre megjósolta eseményeket. Az egyik legismertebb történet szerint egy alkalommal, amikor a közösség nagy szárazsággal küzdött, Eizik Taub imájának köszönhetően eső esett, megmentve a termést.

Halála és Öröksége

Eizik Taub 1821-ben hunyt el, és sírja Nagykállóban található. Sírhelye azóta is zarándokhely a haszid zsidók számára, akik évente ellátogatnak ide, hogy tiszteletüket tegyék és imádkozzanak. Emléke és tanításai továbbra is élnek, és a kállói haszid közösség az ő örökségét ápolja.

Jelentősége a Haszidizmusban

Eizik Taub fontos szerepet játszott a haszidizmus magyarországi terjedésében. Tanításai és spirituális vezetése révén hozzájárult a haszid közösségek megerősödéséhez és növekedéséhez. Az ő nevéhez fűződik számos vallási és közösségi újítás, amelyek ma is a haszid zsidóság fontos részét képezik.

Nagykállói Eizik Taub tehát nemcsak a helyi zsidó közösség, hanem a szélesebb haszid világ egyik meghatározó alakja volt. Élete és munkássága máig inspirációt nyújt a hívők számára, és öröksége tovább él a vallási gyakorlatokban és a közösségi életben.

Nyíregyháza, gazdag zsidó történelemmel rendelkezik, amely a város életének fontos része volt és maradt. A zsidó közösség hozzájárult Nyíregyháza gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődéséhez.

Zsidó Közösség Megtelepedése

A zsidók jelenléte Nyíregyházán a 19. század elejére nyúlik vissza. Az első zsidó családok a 19. század első felében telepedtek le a városban. A közösség gyorsan növekedett, különösen a kiegyezés utáni időszakban, amikor a zsidók számára kedvezőbbé váltak a gazdasági és társadalmi feltételek.

Zsinagógák és Vallási Élet

Nyíregyházán több zsinagóga is épült. A legjelentősebb a nagy zsinagóga, amelyet 1924-ben avattak fel. Ez a zsinagóga a város egyik legimpozánsabb épülete volt, és a neológ zsidó közösséget szolgálta. Az ortodox zsidók számára külön zsinagóga és imaházak álltak rendelkezésre. A vallási élet aktív volt, és a közösség számos vallási és kulturális eseményt szervezett.

Oktatás és Kultura

A zsidó közösség nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. A városban zsidó iskolák működtek, ahol a gyerekek világi és vallási tárgyakat egyaránt tanultak. A zsidó kulturális élet virágzott Nyíregyházán, a közösség tagjai aktívan részt vettek a város kulturális és társadalmi életében. Számos zsidó eredetű művész, író és tudós tevékenykedett a városban.

Holokauszt

A második világháború idején Nyíregyháza zsidó közössége is súlyos veszteségeket szenvedett. 1944-ben a magyar hatóságok, a nácikkal együttműködve, gettósították a helyi zsidókat, majd deportálták őket Auschwitzba és más koncentrációs táborokba. A holokauszt tragédiája után a közösség nagy része elpusztult, és csak kevesen tértek vissza.

Emlékezés és Hagyaték

A háború után a túlélők közül néhányan visszatértek Nyíregyházára, de a közösség soha nem nyerte vissza régi létszámát és jelentőségét. Az emlékezés és a megemlékezés fontos része maradt a város életének. A városban több emlékmű és emléktábla található, amelyek a holokauszt áldozataira és a zsidó közösség hozzájárulására emlékeztetnek. A nagy zsinagóga épületét felújították, és ma is áll, bár már nem vallási célokra használják.

Jelentős Személyiségek

Nyíregyháza zsidó közössége több jelentős személyiséget adott a magyar kultúra, tudomány és művészet világának. Például Schweitzer József, aki a 20. század második felében a magyarországi zsidó közösség egyik vezető alakja volt, nyíregyházi származású.

Jelenlegi Állapot

Ma Nyíregyházán a zsidó közösség kisebb, mint a holokauszt előtt volt, de továbbra is aktív. A közösség tagjai rendszeresen találkoznak vallási és kulturális eseményeken, és ápolják hagyományaikat. Az egykori zsinagógák közül néhányat kulturális célokra használnak, és az emlékezés fontos része a város életének.

Nyíregyháza zsidó múltja gazdag és sokrétű, és fontos része a város történelmének. Az emlékezés és a kulturális örökség megőrzése révén a város továbbra is tiszteletben tartja és ápolja ezt a jelentős hagyatékot.

  1. Nagyvárad
  2. Arad
  3. Temesvár
  4. MAKÓ

2. oldal / 4

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4