SAVUOT, Köszönöm a lehetőséget, tanitásom a Tóra, Teremtés történetével foglalkozik.
Ha most olvasnám először, a Tóra első fejezetét, azt mondanám - Hat csodálatos nap a Kezdetektől-majdnem Napjainkig - az Örökkévaló csodát tett, mert a CSODA belőle fakad!
Huszonöt évvel korábban, amikor már a mostani OR-ZSE-én informatikát tanítottam, a hely “szelleme” elindított egy úton, ami akkor a Tóra tanulmányozásával kezdődhetett “volna”. Az történt ugyanis, rögtön az első fejezet sokadszori olvasásakor, geológusi múltam nem tudta elfogadni a teremtés röpke hatnapos történetét.
Utólag visszagondolva és megismerve jónéhány teremtéstörténettel foglalkozó teológiai elméletet, nem kellett volna akkora csalódást éreznem, hogy hosszú időre abbahagyjam a Tórával való ismerkedést.
Természetesen a probléma ott motoszkált a fejemben és próbáltam mindenfélét kitalálni, valamilyen időspirált, vagy eltérő hosszúságú teremtésnapokat, de az első, látszólag használható ötletet egy előadáson kaptam. Történt ugyanis, hogy a zsidó tanároknak továbbképzést szerveztek Szarvasra, ahol Popper Péter előadásában beszélt a “profán és szent időről”. Az “időnek” ez a megkülönböztetett használata elkápráztatott, de rövidesen rájöttem, nem ad választ kérdéseimre, csak elaltatja érdeklődésemet.
Időközben a szöveg közelebb engedett magához és láthatóvá vált teljessége, ha szabad azt mondanom időtlensége, mind tartalmában, mind használhatóságában.
Hogyan közelítsünk tehát, a tóra teremtéstörténetéhez? Természetesen, a zsidó hagyományokon keresztül és annak is a legizgalmasabb módozatával, amikor elképzeljük jelenlétünket a múlt egy pillanatában.
A tóraadáskor Őseink ott táboroznak, a Szináj-hegy lábánál. Az Örökkévaló végignéz, (amhorec) népén és elhatározza, az ismeretek hatalmas tárházát adja, amely vezérfonal lehet környezetük természeti és emberi értékeinek felfedezéséhez és főleg megértéséhez. Vajon mindenki, mindent megértett ott a hegy lábánál? Képzeljük el amint az egyiptomi rabszolgaságban megnyomorított nemzedék hirtelen végig hallgatja a TEREMTÉS történetét. Kicsit rövidre sikerült? esetleg néhány kőtábla felcserélődhetett? de összességében, egyszerűségében csodálatosan végig vezet a Föld és az Élet kezdetétől, napjainkig.
A Tóra első mondatának hosszas ízlelgetése közben, “Kezdetben teremtette Isten az Eget és Földet” az első szó különleges jelentéstartalma fogalmazódott meg bennem! Ez a szó a “KEZDETBEN” (Berésit) jelent egy nagyon-nagyon hosszú időtartamot, amely idő alatt elkészült az Ég és Föld!
A “KEZDETBEN” (1.1) szó hosszú időtartamát úgy tudnám érzékeltetni, ha a Föld teljes történetét - egészen napjainkig - egy falióra számlapján ábrázolnám, akkor az élet megjelenéséig több, mint háromnegyed óra telik el.
Ebben a háromnegyed órában indul el a Föld felső vékony kérgének megszilárdulása. Ezt a megszilárdulást ne úgy képzeljétek el, mint amikor a víz, jéggé szilárdul, hanem hasonlóan a nagy vulkánkitörésekhez, - gondoljatok csak a legközelebbi Etnára, vagy a távolabbi Izland láva szökőkútjára vagy a K-Afrikai árok, nagy láva tavaira - látjuk a megolvadt, folyós, fortyogó, fényt adó, világító kőzetolvadékot, ahogy robbanásokkal kisérve lassan-lassan megszilárdul felszíne. Ezt a felszínt nevezi úgy a Tóra, “puszta és üres volt és sötétség volt a mélység színén” (1,2). https://youtu.be/mjaqbuBDEXs
Akkor és ott, a sötétség és fényesség együtt létezett, aminek az Örökkévaló nevet ad, “Nappalnak” a fényességet, ”Éjjelnek” a sötétséget nevezi el.
A második mondat nemcsak azért jelentős, mert elkészülnek az Ősföldek, amik a kontinensek “magjait” jelentik (többek között a mi Szináj hegyünk is egy ilyen ősföld része, ahol az Örökkévaló átadja a Tórát), hanem azért is mert Isten szelleme lebeg a “VÍZEK” színén. Az a víz, ami majd maga az élet, a növények (1,11) és állatok (1,20) és majd az emberek (1,26) életének alapja lesz és ma is az. A hatodik nap végéig “Isten Szelleme” már a szárazföldön és a vizekben is jelen van, létrehozza, segíti az élővilág kialakulását.
Emlékeztetve a Földtörténet órájára, ahol háromnegyed óra volt a Föld kialakulása, mintegy negyed órai időtartamot foglal magába az a három nap, amikor elsősorban az életről beszélünk, kevésbé a környezet változásáról, és ezen belül a hatodik nap, az Ember teremtése, mindössze néhány másodperc.
Itt kell egy kis kitérőt tennünk, hiszen csak a negyedik! napon" mondta Isten: „Legyenek világító testek az égboltozaton, hogy elválasszák a nappalt az éjjeltől” (1,14). Miért a negyedik napon? Azt írtam korábban “esetleg összekeveredtek a kőtáblák”. Azt gondolom szándékosan kerültek az égitestek messze, a negyedik naphoz. Az Örökkévaló nem akarta megsérteni a zsidó népet, illetve saját magát az egyiptomiak bálványaival. Ennek ellenére már az első napon nevet ad (1.2) a nappaloknak és éjszakáknak.
Amint hallható, minden igyekezetem arra fokuszált, hogy olyan magyarázatokat adja, ami megmutatja a Tóra, teremtéstörténetének időt állóságát, logikáját, elfogadhatóságát azoknak is, akik a természettudományok felől közelednek.
A hetedik nap történetét olyan tömören és szépen írja le a Tóra, hogy legjobb idézni az első két mondatból:
“Így bevégeztetett az ég és a föld és minden seregük. És a hetedik napon Isten bevégezte művét, melyet alkotott, és megnyugodott”
Itt megpihen az Örökkévaló, ahogy mondja “bevégeztetett”, kijelöli örök ünnepként, minden SZOMBAT napját. Vajon hogyan folytatódik, majd a nyolcadik nappal az Örökkévaló élete?
Ez a kérdés különösen fontos volt nekem. Bizonyítanom kellett ugyanis a teremtés folytonosságát, azt a változást, amit, nap-mint nap látunk a természetben és az emberi társadalmakban.
A nagy kérdés, vajon az Örökkévaló hogyan folytatja a történetét. Vajon milyen bizonyítékát gondoljuk annak a ténynek, hogy a természet működésében minden pillanatban jelen van-e? Szerencsére az Örökkévaló, bár a hatodik napon EMBERT teremtett, nem volt teljesen elégedett.
A nagy munka az ember második teremtésével folytatódik, mégpedig: “És megalkotta az Örökkévaló Isten az embert” (2,7) Egy új teremtés történik, ami bizonyítja az Örökkévaló változtatási szándékát, eredményességét, elkötelezettségét a fejlődés mellet, amikor megalkotja Ádámot.
Összefoglalva a legfontosabb gondolatokat:
- Összehasonlítva más vallások, népek teremtéstörténetével, azt gondlom, hogy a legteljesebb teremtéstörténetünk van.
- Teremtéstörténetünkben benne van az a logika, amit a Földtörténet kutatói is használtak, nevezetesen az élővilág megjelenésével húznak egy határvonalat, majd egy másikat az Ember megjelenésével.
- Az első nap első szava “KEZDETBEN” (BERÉSIT), megszámlálhatatlan időt (napot) jelent!
- “A Föld pedig puszta és üres volt” nem káoszt jelent, hanem a Föld lassú lehűlését és külső un. “kérgének” megszilárdulását. Ezt a szilárd felszínt nevezi sötétségnek “sötétség volt a mélység színén”.
- NAPPAL és ÉJSZAKA elnevezése, ami előzetes a bolygók 4. napi bemutatásához.
- A bolygók késői (4.napi) alkotása kapcsolódhat szükségszerűen az élet megalkotásához. Lehet más etikai oka, mármint az Egyiptomiak bálványai (nap) nem szerepelhettek előbb.
- A teremtés nem befejezett napjainkig sem, ahogy azt az Örökkévaló is gondolta és bemutatta, Ádám megalkotásával.
Végezetül a Lublini Cádok háKohén XIX századi rabbi szavait szeretném idézni Jonathan Sacks könyvéből: A Tórának minden nap újabb magyarázatai vannak, mert Isten minden nap, folyamatosan megújítja a teremtés művét".
HAG SAVUOT SAMEACH
Róth László
Darvas István főrabbit beiktatták a Hegedűs zsinagóga új vallási vezetőjének
AuguAugusztus utolsó délutánján jeles eseménynek adott otthont a BZSH Hegedűs utcai zsinagógája. Ünnepélyes keretek között került beiktatásra az újlipótvárosi körzet új vallási vezetője Darvas István főrabbi, aki az elmúlt időszakban dr.Schőner Alfréd főrabbi mellett már tevékenyen részt vett a hitélet gyakorlásában.
A Csáky zsinagógában rabbi kollégák, kántorok, hitközségi vezetők, a kerület vezetése és a közösség tagjai hallgatták a beszédeket és ünnepeltek együtt a frissen kinevezett főrabbival.
Elsőként Müncz László, a körzet elnöke szólalt fel, aki megköszönte dr.Schőner Alfrédnak a zsinagóga élén eltöltött közel tíz éves szolgálatot.
Grósz Andor Mazsihisz elnök nem tudott személyesen részt venni az eseményen, ám köszöntőjét felolvasták, Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz alelnöke azonban jelen volt a Csákyban és személyes hangvételű beszédében méltatta mind dr.Schőner Alfréd eddigi rabbinikus tevékenységét a zsinagóga élén, mind Darvas főrabbit, akivel korábban egy zsinagógában imádkozhatott, hiszen Darvas István pályafutása kezdetén évekig a Nagy Fuvaros utcai körzetben funkcionált.
Dr.Frölich Róbert országos főrabbi szintén méltatta rabbi kollégáit és az Ö.való áldását kérte az előttük álló feladatokhoz.
Az ünnepség zárásaként dr.Schőner Alfréd megköszönte, hogy az elmúlt tíz évben a XIII. kerületi közösség vallási vezetőjeként tevékenykedhetett, örömének adott hangot, hogy olyan emberekkel dolgozhatott együtt, mint a zsinagóga világi vezetői, majd méltatta utódját, akinek pályafutását – lévén, hogy a Rabbiképzőben, az intézmény rektoraként ő indította el az úton és azon egyengethette- végig figyelemmel kísérhette.
Hasonlóképpen szólt elődjéről Darvas István is, aki nagy és nemes feladatnak tekinti, hogy a Hegedűs zsinagóga rabbija lehet, ráadásul korábbi mentorát követve a rabbi székben. Darvas István elmondta, igyekezni fog a vallási életet még inkább fellendíteni az Újlipótvárosban.
Az ünnepség végén dr.Schőner Alfréd főrabbi rabbinikus áldásban részesítette Darvas Istvánt, kérve az Ö.való áldását rá és arra a nemes feladatra, amit a Hegedűs zsinagóga új vallási vezetőjeként végez majd a jövőben.
Darvas István főrabbinak gratulálunk új, nemes feladatához!
מזל טוב
Ezen a héten a Trumá hetiszakaszát, szidráját olvassák a zsinagógában.
Jelentése: "adomány". Bár a kifejezésre más héber szó is ismert, pld. "Mátáná". A Trumá alatt inkább a szent adót értjük, amelyet mint ezúttal a pusztai Szentély építésére adományozott a nép, később a leviták és kohaniták fenntartására fordították, ugyanis a papi törzs a szent szolgálatot látta el, földbirtokkal nem rendelkezett.
Beszéltünk az elmúlt szidrák ismertetésénél a sorrendről. Először az Örökkévaló, a szabadságot juttatta Izraelnek. Aztán élelmet, mannát, vizet, ami a fizikai szükségleteknek felel meg. Ezután a törvényeket, amelyek a néppé válás folyamatához volt elengedhetetlen. A vallás fontos megjelenítése a templom. Tehát az előbbiek után az erkölcsiséget a láthatatlan I..n-t jelképező Hajlékot kellett megépíteni.
A Tóra leírja a Szent Sátor méreteit, anyagát, (rozsdásodó vas nem szerepel benne, csak nemes fém) berendezéseit. Szó esik az állandó fényről, a színarany lámpásról, a Menóráról, amelyet egy tömb aranyból kellett a mestereknek kikalapálni. Egy mondatra felhívnánk a figyelmet: "És készíts mintájuk szerint amelyet bemutattak neked a hegyen". Ebből tudjuk és más utalásból, hogy az írott Tan mellett szóbeli felvilágosítások, magyarázatok is elhangzottak. Tehát Szóbeli Tant is hozott számukra Mózes a hegyről.
Deutsch Gábor
A KÉT KŐTÁBLA
A leggyakoribb dísz egy zsidó templom bejáratánál a két kőtábla. Ez szimbolizálja a zsidó hit alapjait, ez vallásunk alkotmányának alapköve a rá vésett Tízparancsolat kezdőbetűivel, vagy talán a héber ábécé számértékű betűivel. Az Első Szentély idején a két kőtábla a Szentek Szentélyében volt elhelyezve, a Frigyládában. De melléjük helyezték a Mózes által (az aranyborjú imádásakor) eltört két kőtáblát is. Kihangsúlyozták ezzel, hogy nem a kőtábla szent, hanem a rájuk vésett Tízparancsolat, illetőleg annak szelleme.
Sokféle szempontból osztották fel a Tízparancsolatot. Legfontosabb szempont a felosztásban vallásunk alapjának két oszlopa:
1.) Isten és ember között;
2.) Ember és ember közötti törvények.
Az utóbbiak dominálnak! A tíz közül hét (!) szabályozza az ember és ember között lévő kapcsolatot. A Ne ölj! Ne lopj! Ne paráználkodj! Ne esküdj hamisan! Ne kívánd a másét! Tiszteld apádat és anyádat! - parancsolatok előírják a társadalomban élő embernek a másik féllel szemben való viselkedését. De ide sorolhatjuk a szombat törvényét is (4. par.) "Ne végezz munkát se te, se gyermekeid, se SZOLGÁLÓID, stb." (Ex. 20/10). Még a rabszolgatársadalom idején is kötelesség volt nyugalmi napot adni a szolgának. "Hogy nyugodjék szolgád, mint tenmagad" (Deut. 5/14).
Sokan tévedésből úgy hiszik, a két kőtábla közül az első tartalmazza az Isten és ember közötti viszonyt (mint az első, a monoteista hit) és a második az ember és ember között lévőt. Az igazság az, hogy a két csoportba tartozók vegyesen fordulnak elő mindkét táblán.
Sokan elemezték már a Tízparancsolat tartalmát és annak hatását a monoteista vallásokra. Ezúttal csak a tizedik, az utolsó parancsolattal fogunk foglalkozni.
Elsősorban meg kell értenünk, hogy a tíz Ige nem tekinthető törvény-gyűjteménynek. A "ne ölj!" nem törvény, hiszen számos esetben a parancs megszegése előírás (háború, önvédelem, büntetés, stb.). Az Ige az élet szentségét hirdeti általában, mint alaptörvényt. Annak részletezése, esetei, kivételei könyveket tesznek ki. Nem tekinthető törvénynek, ami nem cselekvésben, nem beszédben, hanem érzésben, gondolatban fejeződik ki, mint például egy Istenben való HIT. Hitért nem állítható valaki törvény elé. Így azt mondhatjuk, hogy a Tízparancsolat alapelvek sora, mintegy "alkotmánya" a belőle származó törvényeknek.
Középkori magyarázóink, Rási, Ibn Ezra, stb. a Tízparancsolatban benne találják a 613 "micvát" (Tárjág Micvot). Ennek alapján vizsgáljuk meg a tizedik, az utolsó parancsolatot. "Ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd feleségét, szolgáját, ökrét, szamarát és semmit, ami felebarátodé" (Ex. 20/14). A "kívánságért", az irigységért, mely nem nyilatkozik meg cselekvésben, senki sem állítható törvény elé. De a Tóra-béli törvény, mely érzelmet tilt meg, jól tudta, hogy ennek betartása visszatart minden emberi bűnt , mit ember ellen követünk el. Ki a másét nem kívánja, az nem fog lopni, ölni, hazudni, hamisan esküdni, erőszakot alkalmazni, hogy elérje, amit "megkívánt". Modern törvénykönyvben ilyen cikknek nincs helye. De a Tóra Isten nevében beszél; aki "a szíveket és a veséket vizsgálja", vagyis aki tudja, hogy a rossz, a gonosz cselekedeteket érzelmek és gondolatok előzik meg.
Ebben különbözik a Tízparancsolat minden más törvénytől. Az emberi lélek mélyére néz, a negatív cselekvések hátterét kívánja meggátolni. Nem büntetés, vagy megtorlás a célja, hanem a helyes viselkedés biztosítása. Ezt célozza az első parancsolat is, mely hitet követel az egy Istenben, kinek ideálja az erkölcsös ember.
Hetiszakaszunk a Tízparancsolaton kívül még két érdekes részletet tartalmaz. Az első Jitró tanácsa, a közigazgatás megszervezését írja elő. Még a legjobb vezető, mint Mózes, sem képes egyedül ellátni a nép irányítását. Maga mellé kell venni "tizedeseket, századosokat, ezredeseket", hogy azok segítsék őt bíráskodási, vezetési munkájában. Fontos előírása a Tórának, milyenek legyenek ezek a segítő társak. "Érdemes emberek, istenfélők, igazmondók, nem haszonlesők" (Ex. 18/21).
A hetiszakasz befejező része számításba veszi, hogy a társadalomnak törvényeken és elvont hitbeli fogalmakon kívül ceremóniákra és külsőségekre is szüksége van, hogy "felfoghassa" a felfoghatatlant. Áldozatok bemutatása nem Isten szükséglete, hanem az emberé. Ezért van szükség korlátokra az emberi szükséglet kielégítésénél. "Földből készült oltárt készítsetek nekem..., a kőoltárt ne faragott - díszített kövekből építsétek lépcsős feljárattal" (u.o. 20/21-23). Az Istennek szóló áldozatok kerete egyszerű kell legyen. Nem ezüst, arany, vagy egyéb díszítés közelíti az emberé Istenéhez. Mert "jócselekedetet kívánok én és nem áldozatot" (Hoseás 6.fej.)
Részlet Menáchem Meron: Az élő Biblia című könyvéből
JITRO
Forrás: OR-ZSE régi honlap
Ezen a héten Jitro heti szakaszát - szidráját - olvassák a zsinagógákban. Jitro személynév, Mózes apósát hívták így. A lányával, Cipórával, annak két fiával, Gérsommal és Eliezerrel meglátogatta vejét. Örömét fejezte ki, hogy az Örökkévaló kivezette Izraelt az egyiptomiak fogságából. Látta, hogy Mózes egyedül bíráskodik és ítélkezik kisebb ügyekben is. Javasolta, hogy helyi ügyeket tisztviselők lássanak el, 50-100-1000 ember ügyeit piramisszerűen felépülő szervezetben; becsületes, okos emberek intézzék. Mózeshez az ország legkomolyabb gondjai jussanak el, máshol meg nem oldható kérdések nyerjenek döntést. Ezzel lényegében kiépült a közigazgatás.
Mivel a szidra második része a Tízparancsolat ismertetése, amely a polgári és vallási törvénykezés alapja, megfigyelhetünk egy nagyon következetes sorrendet.
Először a nép megkapta a szabadságot. De hogy ne váljon szabadossággá, szét ne folyjon, keretet kellett meghatározni, tehát törvényeket alkotni.
Az első lépés a fizikai szükségletek biztosítása volt. Eljutottak Élimbe, ahol 12 forrás tiszta vizet szolgáltatott, 70 pálma hűs árnyat biztosított. Ezután megkapták a mannát, amely a mindennapi betevő falatot jelentette.
Tehát lett szállás, víz, kenyér, ezután következett a közigazgatás kiépítése, tehát a törvények végrehajtásának fizikai és szellemi feltétele megvalósult.
A következő lépés - és ehhez kellett 50 nap előkészület - a Szináj hegyi kinyilatkoztatás volt. S ünnepélyesen, sófárzengés, mennydörgés közepette, mikor füstölgött a hegy, hangzott fel a tíz ige, a dekalogus. Mint írtuk, ez az alapja a polgári törvénykezésnek, de a fundamentuma a 613 vallási parancsolatnak is. A 248 tedd (pozitív) parancs és a 365 ne tedd (tiltó, negatív) parancs ezen igékből vezethető le.
A szidrák között nem illik rangsort állítani. Mégis az előző hetit, amely a kivonulásról szólt és a mostanit, melyben az igék hangzanak el, kiemelkedő hetiszakaszoknak kell tekinteni.
Deutsch Gábor