|
Tisztelt Olvasó!
Az alábbiakban olvashatja a Konzuli Képviselet legújabb közleményeit. Elsőként arról a már holttestek visszaszolgáltatására is kiterjedő küzdelemről szólunk, ami mindennél látványosabban tárja elénk a Hamasz és társ-terrorszervezetei embertelen tárgyalási módszereit. Ezt követően az online információhoz való hozzáférés buktatóiról szólunk, egymás mellé állítva két, szabadon hozzáférhető enciklopédia cikkeit a 2023-ban kezdődött gázai háborúról. Mindkettő az objektivitást tűzi ki alapvető célul; az Olvasóra bízzuk annak eldöntését, melyik mennyire felel meg saját mércéjének. Végül statisztikákat mutatunk be: hogyan vélekedtek izraeli zsidók és arabok október 7-éről a kezdetektől a közelmúltig, és arab felmérések alapján milyen reményeik voltak a palesztinoknak a háború kezdetén, majd 2025-ben.
|
|
Prof. Dr. Hunyadi László tiszteletbeli konzul
Izrael Állam Konzuli Képviselete 4025 Debrecen Piac u. 77.
Tel.: 0036 30 572 8223 ________________________________
|
|
A KONZULI KÉPVISELET KÖZLEMÉNYEI
|
|
MINDEN PROPAGANDA ELLENÉRE
A terror bizonyítványa
Minden propagandájuk ellenére a Hamasz mégis egész világ előtt állítja ki bizonyítványát. Már Shiri Bibas és két gyermekének, valamint a férjnek-apának, Yarden Bibasnak az elrablása és egymástól elválasztva történt fogva tartása is bejárta a világsajtót, az pedig, hogy az anya holttestének a visszaszolgáltatása helyett a Hamasz februárban először egy ismeretlen gázai személyét küldte "vissza", igazán felháborította a jó érzésű embereket. Ez az eset azonban nem bizonyult egyedinek: legutóbb is, amikor a megállapodás szerint a halott túszok holttesteit kellene visszaszolgáltatniuk, az izraeli hatóságok szakszerű vizsgálatai által újra ismeretlennek minősített holttesteket adtak át. Bár már Shiri Bibas esetében sem kért a Hamasz elnézést sem a családtól, sem az áldozatok sorsáért aggódó nemzettől, ezúttal a terrorszervezet újabb szintet lépett: az Al-Qassam Brigádok szerint "az ellenség visszautasította, hogy mintát küldjünk, és a holttesteket kérték a vizsgálatra". A Hamasz pedig azt mondta, hogy a maradványokat azért küldték, hogy "ellentmondjanak az ellenség állításainak". Nem kell mélyebben belegondolnunk abba, hogy már a holttestek is ütközet tárgyai lehetnek, ráadásul akkor, amikor Izrael szerint a még Gázában maradt tizenegy holttest közül legalább hétnek ismert, hol található. A Hamasz időhúzásra, és saját hatalma újbóli megerősítésére játszik az enklávéban: újabb gépeket követel, és már az IDF által ellenőrzött Sárga vonalon belül szeretne kutatni. (Itt csak zárójelben: ugyanezt teszi a Hezbollah is Libanonban; már egyre jobban látszik, hogy a libanoni hadsereg nem lesz képes felszámolni az Irán által támogatott fegyveres szervezet még megmaradt infrastruktúráját, és – mint Izrael figyelmeztetéseiből kiviláglik – újra csak Izraelre hárulhat saját országa békéjének megteremtése.)
|
|
Családi fotó, szétszakítva 2023. október 7-én. Csak az apa tért haza élve (kép: Chaim Goldberg/Flash90)
|
Mit hoz a Vöröskereszt?
|
|
SZAVAK KÉRDÉSE CSUPÁN?
A gázai háborúról – közösségi forrásból
A Wikipédia a világ egyik leglátogatottabb weboldala, amit már több mint 300 nyelven el lehet érni. A benne foglaltak már gyarapítják a nagy nyelvi modellek (mint pl. a ChatGPT vagy a Gemini) tudását, és ezáltal mindazok tudását, akik a mesterséges intelligenciát egyre növekvő számban hívják segítségül mindennapjaikban. Ezért nem mindegy, hogy mennyire valósul meg az első számú alapelv: "A résztvevők sokféle vallási és politikai meggyőződésére és eltérő kulturális hátterére való tekintettel a Wikipédia célja az, hogy a szócikkek tartalma minél elfogulatlanabb legyen." A napokban 0.1 verziószámmal Elon Musk is indított egy online enciklopédiát, ugyancsak azzal a szándékkal, hogy tartalma minél nagyobb objektivitást tükrözzön. Ehhez saját mesterségesintelligencia-rendszerét, a Grok-ot haználja, Grokipedia néven.
Most ez utóbbit kipróbáltuk arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon valóban lehet vetélytársa a Wikipediának. Mindkét rendszerben azt néztük meg, mit ír egyik is, másik is erre a keresőkifejezésre: Gázai háború 2023. Alább olvashatjuk mindkettő válaszát, némi rövidítéssel, a Grokipedia angol nyelvű cikkét magyar fordításban. Érdemes odafigyelni számokra, egyéb adatokra is, de leginkább a konfliktust jellemző, a történéseknek értéket adó kifejezésekre. Ha különbségeket fedezünk fel, azért nem a figyelmetlen olvasást lehet okolni.
|
|
Wikipédia (magyar nyelven)
A Izrael–Hamasz-háború vagy Izrael-Gáza háború 2023. október 7-én kezdődött, és még jelenleg is dúl. Így az 1947. november 30-án kirobbant palesztinai polgárháborút is beleértve ez a háború az izraeli-palesztin konfliktus eddigi leghosszabb háborúja. A háború Izrael hadereje és palesztin fegyveres ellenállási szervezetek közti harcként indult, de a háború gyorsan nemzetközivé vált, miután abba mind Izrael, mind a palesztinok oldalán több ország haderői és fegyveres szervezetei tevőlegesen beavatkoztak.
A két fél közötti konfliktus hosszú történetében ez a háború a legvéresebb a palesztinok számára. 2025 októberének végére a Gázai övezetben a halálos áldozatok száma meghaladta a 68 000, Ciszjordániában az 1000 főt. A harci cselekmények áldozatai mellett 2025 márciusától az izraeli zárlat miatt kialakult éhezés és éhínség is egyre több áldozatot szedett, ennek következtében a háborút népirtásnak nevezte több nemzetközi emberi jogi szervezet és az ENSZ tényfeltáró bizottsága is.
Az izraeli hatóságok közlése szerint a harcokban 2024 októberéig közelítőleg 830 izraeli és külföldi polgári személy és 728 izraeli katona vesztette életét. A háború áldozatokat követelt Libanonban, Szíriában és Jemenben is.
|
|
"Pártatlanság" – Műholdfelvétel: Tűz itt is, tűz ott is 2023. október 7-én – Wikipédia
|
|
(Wikipedia, folytatás)
A 2023-as Izrael–Hamasz-háború 2023. október 7-én, a szimchat Tórá zsidó ünnep reggelén kezdődött. 2023. október 7-én a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamasz vezetésével váratlan, nagyszabású támadást indítottak Izrael déli részén. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 kezdetleges, házi készítésű rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített kerítést, laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A palesztinok támadásukat al-Aksza áradás műveletnek nevezték. A palesztin támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét. Az áldozatok közül 695 volt izraeli polgári személy (közülük 36 gyermek), 373 a rendvédelmi szervek tagja, 71 fő pedig külföldi, jellemzően az izraeli gazdaságokban és háztartásokban alkalmazott ázsiai vendégmunkás. Több jelentés szerint a támadás során háborús és emberiesség elleni bűncselekmények (nemi erőszak, csonkítás, holttestek meggyalázása, polgári személyekkel szemben alkalmazott embertelen bánásmód) is történtek. A palesztin támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét. Az áldozatok közül 695 volt izraeli polgári személy (közülük 36 gyermek), 373 a rendvédelmi szervek tagja, 71 fő pedig külföldi, jellemzően az izraeli gazdaságokban és háztartásokban alkalmazott ázsiai vendégmunkás. Az áldozatok egy része nem a palesztin harcosoknak esett áldozatul, hanem az izraeli fegyveres erők támadásai során, "baráti tűzben" vesztette életét, azonban az izraeli hatóságok a különleges körülményekre hivatkozva nem tartották erkölcsileg elfogadhatónak az ilyen esetek kivizsgálását, de a társadalmi nyomásra 2024 első felében indult vizsgálatok júliusra megállapították, hogy "a katonák elhelyezése többször kaotikus volt", és hogy a "Hannibál Direktíva (aminek célja, hogy minden módon megakadályozza, hogy a Hamasz izraeli túszokkal hagyja el a területet) alkalmazása az azonosíthatatlan járművek és mozgás miatt legalább 14 civil és túsz halálát okozta".

"Pártatlanság" – címe: "Beit Hanoun: az Izraeli bombázások okozta pusztítás" – Wikipédia
|
|
A felek közti amúgy is rossz viszonyt tovább rontó palesztin támadás az izraeli állam és a palesztinok közötti sok évtizedes ellentétet és éveken át tartó, egyre súlyosbodó összecsapásokat követett. A kiváltó okok közé tartoztak az 1967 óta Izrael által törvénytelenül megszállt palesztin területek illegális zsidó telepeinek telepesei által elkövetett, mind gyakoribb támadások, valamint a Dzsenínben és az al-Aksza-mecsetben történt összecsapások, melyekben közel 250 palesztin és 32 izraeli vesztette életét. A Hamasz ezeket az eseményeket jelölte meg a támadás fő okaként, és felszólította a Gázán kívüli palesztinokat, hogy csatlakozzanak a megszállók elleni harchoz. Egyes szakértők a palesztin kitörést a harmadik intifáda kezdetének nevezték. 1973 óta először, szinte pontosan 50 évvel a jom kippuri háború kezdete után Izrael hadi állapotot hírdetett. A nyugati világ több országa elítélte a Hamasz erőszakos fellépését, és terrorizmusnak minősítette a szervezet támadását, míg az arab világban sokan a palesztin területek izraeli megszállását és a palesztinok önrendelkezési jogának megtagadását okolták a helyzet eszkalációjáért. Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó, Indonézia, Pakisztán, Nigéria és Törökország is deeszkalációra szólította fel a két felet, Katar és Malajzia pedig a cionista telepeseknek az al-Aksza-mecsetbe történő erőszakos behatolásával magyarázta a háború kirobbanását. Afganisztán támogatását fejezte ki a palesztinoknak, míg a Hamasz kijelentette, hogy Irán segítette az offenzíva kivitelezésében, amit az ország ugyan tagadott, de méltatta "a palesztinok spontán megmozdulását a megszálló hatalommal szemben". Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy feltétel nélkül támogatja Izraelt, és mindent meg fog tenni az ország megsegítésére.
|
|
"Pártatlanság" – címe: "Izraeli légi csapások következménye Gáza város El-Ramal negyedében" – Wikipédia
|
A mosoly a romok kontextusában – címe: "Sharon Perry törzsőrmester, az IDF első női földgyalu-kezelője" – Wikipédia
|
|
Pártatlanság és "állítólag" egyszerre? címe: "Az izraeli hadsereg által közzétett fénykép, amint állítólag fegyvereket találtak egy mecsetben az Öntött Ólom hadművelet során" – Wikipedia (2008)
|
Pártatlanság és "állítólag" egyszerre? címe: "Az izraeli hadsereg szerint állítólag fegyvereket találtak a Shifa kórház alatt" – Wikipedia (2023)
|
|
Grokipedia (angol nyelven, alább magyar fordítással)
Grokipedia (angol nyelven, alább magyar fordítással) A gázai háború egy fegyveres konfliktus Izrael és az Egyesült Államok és számos más ország által terrorszervezetként nyilvánított palesztin iszlamista militáns szervezet, a Hamasz között. A konfliktus 2023. október 7-én robbant ki, amikor körülbelül 3000 Hamasz harcos egy összehangolt támadásban átlépte a Gáza-Izrael határt, rakétatüzet, szárazföldi behatolásokat, valamint civil közösségek és egy zenei fesztivál elleni támadásokat is indítva. A támadásban 1139 ember – többnyire civil – vesztette életét, és 251 túszt raboltak el, akik közül sokan fogságban vannak, vagy akiket fogva tartásuk során öltek meg. A Hamasz motivációként az izraeli politikával kapcsolatos sérelmeket, többek között a települések bővítését és a Gázára vonatkozó korlátozásokat említette, bár a támadás mértékét és a nem harcolók elleni támadást inkább szándékos tömeges erőszaknak, mint jogos ellenállásnak lehet minősíteni. Izrael válaszul hadat üzent, blokádot vezetett be Gázára, és elindította a Vaskardok hadműveletet, légicsapásokkal a Hamasz rakétaképességeinek gyengítésére, valamint szárazföldi invázióval az alagúthálózat és a parancsnoki struktúra felszámolására, azzal a kitűzött céllal, hogy túszokat szabadítson ki és megakadályozza a jövőbeni támadásokat. A hadművelet során Gáza 2,3 milliós lakosságának nagy része elhagyta otthonát, jelentős infrastruktúra semmisült meg – beleértve a Hamasz által katonai célokra használt kórházakat és iskolákat –, és a palesztin áldozatok magas számával járt. A Hamasz által vezetett gázai egészségügyi minisztérium 2025 közepéig több mint 50 000 halálesetet jelentett. Ezekben a számokban nem tesznek különbséget a civilek és a harcosok között, és azokat következetlenségek miatt bírálatok értek, mivel alábecsülték a természetes haláleseteket, míg a háborúval összefüggőeket potenciálisan felfújták a korlátozott ellenőrzési lehetőségek közepette. Izrael hangsúlyozza, hogy intézkedéseket hozott a polgári károk minimalizálása érdekében, például evakuálási figyelmeztetéseket adott ki és precíziós célzást alkalmazott, miközben az áldozatok nagy részét a Hamasz taktikájának tulajdonítja, amely szerint sűrűn lakott területeken helyezik el az erőket, és az embereket pajzsként használják.

Gázai zsinagóga mozaikja Dávid nevével a 6. szd-ból, ma a jeruzsálemi Izrael Múzeumban – Grokipedia utalása, 2025. október 31.
|
|
A háború idővonalán ott találjuk a Hamasz katonai felsorakozását mint előzetes feszültségkeltést, továbbá az október 7-i mészárlást, a Gáza városban és Khan Yunisban zajló intenzív városi harcokat, a 2023 novemberében és 2025 januárjában megszakított tűzszüneteket, amelyek korlátozott túszszabadítást és segélybeáramlást tettek lehetővé, a Hezbollah és Irán által támogatott proxik részvételével zajló eszkalációkat, valamint a 2025. október 10. körül hatályba lépett törékeny tűzszüneti megállapodást, amely tartalmazott ugyan ígéreteket a segélyek újraindítására, de azokat azonnal meg is sértették, beleértve az izraeli csapásokat és a folyamatos csatározásokat. A meghatározó viták közé tartoznak a mindkét féllel szemben felhozott háborús bűnökkel kapcsolatos vádak – a Hamasszal szemben az atrocitások és a válogatás nélküli rakétatámadások miatt, Izraellel szemben az arányossági elv civil területeken elkövetett megsértése miatt –, a nemzetközi jogi lépések, mint például Dél-Afrikának a Nemzetközi Bíróságon Izrael ellen benyújtott népirtási ügye (amelyet Izrael alaptalannak nevezett), valamint a segélynyújtás blokkolása és a Hamasz belső kormányzási hibái által súlyosbított humanitárius válságok. 2025 végére a konfliktus átalakította a regionális dinamikát, Izrael semlegesítette a Hamasz vezetésének és fegyverarzenáljának nagy részét, de Gáza folyamatos, alacsony szintű fenyegetésekkel és újjáépítési kihívásokkal néz szembe.

Az IDF drónfelvétele arról, hogyan rendezi meg mesterségesen a Hamasz egy túsz holttestének a megtalálását – 2025. október 27.
|
|
A Hamasz, egy iszlamista militáns szervezet, 1987. december 14-én, az első intifáda idején jött létre a Muzulmán Testvériség leágazásaként, Ahmed Jasszin sejk vezetésével Gázában. Alapító okirata, amelyet 1988 augusztusában adtak ki, kifejezetten elutasítja Izrael létezéshez való jogát, a konfliktust zsidók elleni vallási dzsihádként keretezi, és egy iszlám állam létrehozását szorgalmazza a történelmi Palesztinában. Bár a Hamasz 2017 májusában kiadott egy módosított politikai dokumentumot, amelyben enyhített néhány retorikáján, és ideiglenes intézkedésként elfogadta az 1967-es határokon álló palesztin államot, azonban továbbra is ellenezte Izrael legitimitását, és továbbra is támogatta a fegyveres ellenállást. ... A Hamasz uralma alatt Gáza kormányzása a militáns tevékenységet helyezte előtérbe a fejlesztéssel szemben, és a gazdasági nehézségek közepette jelentős erőforrásokat irányítottak át katonai infrastruktúrára; a csoport éves katonai költségvetése eléri a 350 millió dollárt, aminek jelentős részét elsősorban Irán finanszírozza (körülbelül 70-100 millió dollár évente), és amelyet importadók, qatari segélyek és csempészet egészítenek ki. Az emberi jogi helyzet romlott, amit a másként gondolkodók szisztematikus elnyomása jellemez önkényes letartóztatásokkal, kínzással és az állítólagos kollaboránsok nyilvános kivégzésével – mint például egy Hamasz-parancsnok 2015-ös meggyilkolása belső jogsértések miatt –, gyakran jogszerű eljárás nélkül, amint azt a megfigyelők is dokumentálták. A Hamasz a társadalom ellenőrzését vallási rendfenntartással és a lojalitáshoz kötött jóléti hálózatok révén tartotta fenn, míg az Izrael és Egyiptom által a 2007-es blokád után bevezetett gazdasági korlátozások súlyosbították a szegénységet, bár a Hamasz a segélybeáramlásokat a alagúthálózatok és rakétagyártás polgári infrastruktúra rovására történő fejlesztésére használta fel.

Nir Oz 2025. októberében: már az összes túsz hazatért, élve vagy holtan – Chaim Goldberg/Flash90
|
|
Tisztelt Olvasó!
Az itt következő sorokban az elmúlt két év folyamán, különböző kutatók által készített felmérések eredményeiből válogattunk annak érdekében, hogy saját magunk is képet formálhassunk a súlyos érdekellentétek mentén megfogalmazott véleményekben tükröződő jelen valóságról. Ki-ki meg is fogalmazhatja, milyen kilátásokat tulajdonít a szeptember 29-én Trump elnök által bejelentett gázai tűzszünetnek. Látva egyrészt az eddigi, több évtizedes rendezési javaslatok sorát és sorsát, a papírra vetett és aláírt megállapodások létrejöttével sem csituló, 2023. október 7-én minden addiginál súlyosabb formát öltött, Izrael puszta létét is fenyegető erőszakot, egyes közel-keleti országok megújuló hatalmi törekvéseit és az antiszemitizmus páratlan előretörését szerte a világban, e számok ha közvetve is, de árnyalni hivatottak a szalagcímekben és videókban megjelenő korlátozott, nyers valóságot.
|
|
Egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy katonai műveletek végrehajtásakor az Izraeli Védelmi Erőknek biztosítaniuk kell, hogy ne szegjék meg a nemzetközi jogot és a háború szabályait? (Viterbi Közvélemény- és Politikakutató Központ, Izraeli Demokrácia Intézet), 2023. október 15-17.
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
nem ért egyet
|
48%
|
83%
|
54%
|
|
egyet ért
|
46%
|
5%
|
39%
|
|
nincs válasz
|
7%
|
13%
|
7%
|
Milyen mértékben gondolja, hogy Izraelnek figyelembe kellene venniea Gázában élő palesztin polgári lakosság szenvedéseit a harcok következő szakaszainak tervezésekor? (Viterbi Közvélemény- és Politikakutató Központ, Izraeli Demokrácia Intézet), 2023. október 15-17.
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
egyáltalán nem
|
48%
|
1%
|
40%
|
|
nem nagyon
|
36%
|
5%
|
31%
|
|
eléggé
|
8%
|
21%
|
10%
|
|
nagyon
|
5%
|
62%
|
15%
|
|
nincs válasz
|
4%
|
11%
|
5%
|
Véleménye szerint Izrael államnak tárgyalásokat kellene folytatnia a Hamászszal az elrabolt izraeliek szabadon bocsátásáról, cserébe a Hamász foglyainak izraeli börtönökből való szabadon bocsátásáért? (Viterbi Közvélemény- és Politikakutató Központ, Izraeli Demokrácia Intézet), 2023. október 15-17.
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
Igen, azonnal, amint a Hamasz abbahagyja a támadást
|
9%
|
60%
|
18%
|
|
Igen, azonnal, de nem kell abbahagyni a támadást
|
37%
|
6%
|
32%
|
|
Még nem, csak a harcok befejeztével
|
16%
|
7%
|
14%
|
|
Nem
|
27%
|
7%
|
24%
|
|
nincs válasz
|
10%
|
19%
|
12%
|
Hogyan értékelné az izraeli közvélemény ellenálló képességét a háború alatt és azóta mostanáig? (Viterbi Közvélemény-kutató és Politikai Kutatóközpont az Izraeli Demokrácia Intézetben), 2023. november 5-6.
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
magas
|
90%
|
58%
|
84%
|
|
alacsony
|
7%
|
29%
|
10%
|
|
nincs válasz
|
3%
|
13%
|
5%
|
Ön szerint mi a legjobb módja a Hamász által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásának? (Viterbi Közvélemény- és Politikakutató Központ az Izraeli Demokrácia Intézetben), 2023. december
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
Folytatni az intenzív harcot és a hadsereg póbálja meg a kiszabadítást
|
65%
|
12%
|
56%
|
|
Túszcsere foglyok cseréjéért, még ha abba is kell hagyni a támadást
|
16%
|
63%
|
24%
|
|
nincs válasz
|
13%
|
25%
|
15%
|
Változtak az Egyesült Államokkal kapcsolatos érzéseid október 7. óta? Midgam Intézet, Mano Geva, 2024. január
|
|
Összesen
|
|
Változatlan és továbbra is jó
|
38%
|
|
Jobb, mint eddig
|
26%
|
|
Roszabb, mint eddig
|
17%
|
|
Változatlan és továbbra is rossz
|
7%
|
|
nincs válasz
|
11%
|
Ha a Hamász nem teljesíti a fogva tartott túszok holttesteinek visszaadására vonatkozó ígéretét, mit gondol, mi kellene, hogy vezérelje Izrael válaszát? (Izraeli Demokrácia Intézet), 2025. október 19–21.
|
|
Izraeli zsidók
|
Izraeli arabok
|
Összesen
|
|
Legyen prioritása az egyezmény megvalósításának, harcok nélkül
|
6%
|
56%
|
10%
|
|
Legyen prioritása a szankcióknak és a gázai segélyek korlátozásának
|
42%
|
13%
|
37%
|
|
Legyen prioritása a közvetlen katonai akcióknak a túszokért
|
45%
|
10%
|
39%
|
|
nincs válasz
|
6%
|
22%
|
9%
|
A folyamatban lévő eseményeket figyelembe véve, büszkeséget érez palesztinként? (AWRAD), 2023. november 14.
Ön szerint a jelenlegi gázai konfliktus elsősorban kik között zajlik? (AWRAD, 2023. november 14.
|
Izrael és a Hamasz között
|
19%
|
|
Izrael és a palesztinok között
|
64%
|
|
Izrael és az iszlám világ között
|
5%
|
|
Izrael és az arab világ között
|
2%
|
|
A nyugati világ és az arab és iszlám világ között
|
9%
|
Véleménye szerint ki fog győzni ebben a háborúban, a Hamász vagy Izrael? (PSR), 2023. november 22. - december 2., 2024. szeptember 3-7., 2025. október 22-25.
|
|
2023 Ciszjordánia | Gáza | Összesen (%)
|
2024 Ciszjordánia | Gáza | Összesen (%)
|
2025 Ciszjordánia | Gáza | Összesen (%)
|
|
Hamasz
|
83 | 50 | 70
|
65 | 28 | 50
|
48 | 27 | 39
|
|
Izrael
|
1 | 31 | 13
|
4 | 25 | 12
|
5 | 29 | 15
|
|
Egyik sem
|
12 | 18 | 14
|
23 | 45 | 32
|
45 | 43 | 44
|
|
|