JITRO

Forrás: OR-ZSE régi honlap

Ezen a héten Jitro heti szakaszát - szidráját - olvassák a zsinagógákban. Jitro személynév, Mózes apósát hívták így. A lányával, Cipórával, annak két fiával, Gérsommal és Eliezerrel meglátogatta vejét. Örömét fejezte ki, hogy az Örökkévaló kivezette Izraelt az egyiptomiak fogságából. Látta, hogy Mózes egyedül bíráskodik és ítélkezik kisebb ügyekben is. Javasolta, hogy helyi ügyeket tisztviselők lássanak el, 50-100-1000 ember ügyeit piramisszerűen felépülő szervezetben; becsületes, okos emberek intézzék. Mózeshez az ország legkomolyabb gondjai jussanak el, máshol meg nem oldható kérdések nyerjenek döntést. Ezzel lényegében kiépült a közigazgatás.

Mivel a szidra második része a Tízparancsolat ismertetése, amely a polgári és vallási törvénykezés alapja, megfigyelhetünk egy nagyon következetes sorrendet.
Először a nép megkapta a szabadságot. De hogy ne váljon szabadossággá, szét ne folyjon, keretet kellett meghatározni, tehát törvényeket alkotni.
Az első lépés a fizikai szükségletek biztosítása volt. Eljutottak Élimbe, ahol 12 forrás tiszta vizet szolgáltatott, 70 pálma hűs árnyat biztosított. Ezután megkapták a mannát, amely a mindennapi betevő falatot jelentette.

Tehát lett szállás, víz, kenyér, ezután következett a közigazgatás kiépítése, tehát a törvények végrehajtásának fizikai és szellemi feltétele megvalósult.
A következő lépés - és ehhez kellett 50 nap előkészület - a Szináj hegyi kinyilatkoztatás volt. S ünnepélyesen, sófárzengés, mennydörgés közepette, mikor füstölgött a hegy, hangzott fel a tíz ige, a dekalogus. Mint írtuk, ez az alapja a polgári törvénykezésnek, de a fundamentuma a 613 vallási parancsolatnak is. A 248 tedd (pozitív) parancs és a 365 ne tedd (tiltó, negatív) parancs ezen igékből vezethető le.

A szidrák között nem illik rangsort állítani. Mégis az előző hetit, amely a kivonulásról szólt és a mostanit, melyben az igék hangzanak el, kiemelkedő hetiszakaszoknak kell tekinteni.

Deutsch Gábor